“Alföldi lakodalmak élő hagyományai”

Szerves magyar kultúránk páratlan a világban: szokásaink, viseleteink, néptáncaink sokszínűsége egyedülálló Európában. Gazdagságban kimeríthetetlen, kifejezésmódjában mélységes, lelkiségében szépséges nemzetünk öröksége.

A vőfélykedés mestersége a magyar közösségi hagyományok napjainkban is élő tudománya. Bizonyság erre, hogy a Kárpát-medencében manapság is megrendezésre kerülnek olyan hagyományos elemeket tartalmazó lakodalmak, amelyek autentikus vőfélyek részvételével valósulnak meg. A legfontosabb tény, hogy élő hagyományokról beszélünk, vagyis az évszázadok során folyamatosan formálódó szokásrendről, amely számos társadalmi szokásegyüttesel és egyéb hagyomány elemmel ellentétben, képes volt napjainkig fennmaradni.

Közel 40 év néprajzi gyűjtéseire és saját tapasztalatokra támaszkodva, egy esszenciális kivonatot állítottunk össze az alföldi lakodalmak élő hagyományaiból. Felbátorított bennünket az a tény, hogy a vőfélykedés élő hagyományai rövidesen a szellemi kulturális örökség része lehet. Ehhez minden támogatást és segítséget köszönünk és a továbbiakban is szívesen fogadunk!

Egész estés koncertünkön szokás dallamokat, rigmusokat, lakodalmas történeteket, vonós zenekari hagyományainkat gyűjtöttük programszerű csokrokba. A műsor zenei koncepcióját a legény- és leányélet fordulópontjaihoz igazítottuk, a katonaságtól, a kikérőkön, menetdallamokon át, a lakodalmi vacsorákat idéző nótázásokon keresztül egészen a lakodalmak forrás pontját adó menyasszonytáncig.

Koncertünk moderáló narrációját Gyönyörű Zsigmond nagyvőfély vezényeli, a Tőle megszokott lakodalmas rutinosággal.

Jó szórakozást és jókedvű közös nótázást kívánunk mindenkinek!

A Kelet Brass Band átiratait, olyan sajátos és egyedi köntösbe öltözteti, ami felejthetetlen élményt nyújt a hallgatóságnak!

A hét főből álló formáció több országos és nemzetközi utcazene verseny első helyezését és közönségdíját tudhatja magáénak. A fiúk nem csak az utcán, hanem a színpadon is remekül teljesítenek, így több fesztivál nagyszínpadán találkozhattunk már velük.

Kirívó show műsorukat hatalmas érdeklődéssel fogadták Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban is!

A látványosság és a jó hangulat garantált.

Lugosi Dániel Ali

1999-ben született Ózdon. Szülei pedagógusok, édesanyja zongoratanár. A zenével való kapcsolata korán kezdődött. Szinte beleszületett, mivel édesanyján kívül három nagyobb testvére is komolyzenei tanulmányokat folytatott. Családja felmenői között megtaláljuk Kovács Dénes hegedűművészt, aki 13 évig vezette a budapesti zeneakadémia intézményét. 10 évesen kezdett klarinétozni. Zenei fejlődését nagyban segítették: prof. dr. Kovács Béla (1937-2021) klarinétművész, egyetemi docens, professzor emeritus, valamint Klenyán Csaba Liszt-Díjas klarinétművész, akivel a mai napig dolgozik együtt.

Számára az első komolyabb megmérettetés a 2011 májusában megrendezett Pest megyei Klarinétverseny jelentette, ahol első helyezést ért el.  A tanév végén elnyerte a „Rácz Aladár Zeneiskola kiváló növendéke” címet, valamint kiemelt nívódíjban részesült a Rácz Aladár Fesztiválon, majd ebben az évben felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kivételes tehetségek osztályába. 

2012-ben az I. Dittrich Tibor Országos versenyen, az “Egyéni Klarinétverseny” fődíjában részesítették. A 2012-ben megrendezésre kerülő Novi Sad-i V. Anton Eberst Nemzetközi Zenei Versenyen első helyezést ért el. Az országos versenyeken való megmérettetés következő állomását 2013-ban a XII. Országos Zeneiskolai Klarinétversenyen való részvétel jelentette, ahol ismételten első helyezést ért el. 2013-ban Szabadkán megrendezett “Femus” Nemzetközi Klarinétversenyen ugyancsak első helyezést ért el, valamint a zsűri- és közönség díjat is neki ítélték. 2013-ban felvételt nyert a Bécsi Zeneakadémia kivételes tehetségek osztályába, ahol prof. Johann Hindler és Christoph Zimper irányítása alatt végezhette zenei tanulmányait. 

2014-ben Bécsben megrendezett Nemzetközi Zenei Fesztivál győzteseként, abban a megtisztelő jutalomban részesült, hogy részt vehetett a Japánban megtartott 15. Osakai Zenei Világversenyen, ahol ez év októberében 3. helyezést sikerült elérnie.

A 2014 őszén, az MTVA által közvetített Virtuózok című komolyzenei verseny döntőjében a szakmai zsűri neki ítélte korosztálya első díját, valamint a közönségszavazatok alapján elnyerte a Virtuózok fődíját.

2016-ban első helyezett lett különdíjjal a londoni „Grand Virtuoso” versenyen, melynek győzelme révén felléphetett a Royal Albert Hall-ban. 

2016-ban újra indult a 17. Osakai Zenei Világversenyen, ahol a korcsoport győzelem mellett a verseny legrangosabb díját hozta el a „Grand Pri” díjat, valamint 8 különdíjat. A verseny győzelme révén az Osakai Yamaha Hall-ban adhatott koncertet.

2017-ben Benkó Sándor díjat kapott. 

2022-ben meghívást kapott az Orquestra Sinfonica de Colombia zenekarától egy több állomásos turné és mesterkurzus sorozatra, Bogotába, Medellínbe és Cartagenaba. Októberben szóló koncertet adhatott a Keller András által vezetett Concerto Budapesttel, ahol Dubrovay László: Magyar Rapszódia című művét játszotta a budapesti Zeneakadémia Nagytermében. 

2023-ban az MVM Zrt. által Junior Prima Díjban részesült. 2023 decemberében újraindult a Virtuózok V4+ műsorban, ahol Magyarország Győzteseként került ki. Márciusban együtt koncertezett Maestro Placido Domingoval az MVM Dómban.

2024-ben a Cziffra György Fesztivál Kreatív Művész Díjjal jutalmazta. Februárban szóló koncertet adhatott a Miskolci Szimfonikus Zenekarral. 

Koncertezhetett már többek között olyan koncerttermekben, mint a londoni Royal Albert Hall, az O2 Arena London, a new yorki Lincoln Center vagy a budapesti Zeneakadémia Nagyterme és a MÜPA Bartók Béla Hangversenyterme. Huszonkét zenekar szólistájaként húsz neves karmesterrel dolgozhatott együtt. 

ifj. Balázs Elemér

A Junior Príma- , Creative Art és Yamaha-díjas Balázs Elemér az egyik legizgalmasabb budapesti tehetség, akit érdemes figyelni és hallgatni. A Tim Ries, Nuria Rial, Vásáry Tamás által dicsért zongorista nem csak egyszerűen klasszikus képzettségű zongoristaként, hanem innovatív zeneszerzőként és improvizátorként is megalapozta tudását. Hároméves korától komponál, zongorázik és azóta számos nagy koncerttermekben játszott, többek között Párizs, Bécs, Berlin, Róma, Los Angeles, Brüsszel, Budapest. Gyakran improvizál, keveri a klasszikus elemeket avantgárd és modern zenei műfajokkal. Elemér legnagyobb vágya, hogy újítson, miközben eredeti marad.

A KACAJ egy 2020-ban útjára indult, pécsi székhelyű folkpop zenekar.Különlegessége, hogy nem csak korosztálya szempontjából, hanem a zenei műfajok terén is széles skálán mozog. Az alternatív rocktól kezdve a hiphopig számos stíluselem található a banda hangzásvilágában, a kapocs pedig nem más, mint a magyar népzene. Céljuk: a népzenei értékeinket minél szélesebb körben megkedveltetni és hallgatottá tenni, így elérve a fiatalabb generációkhoz is. Progresszív módon, mégis popzenei köntösben, örömzene formájában születnek dalaik. Lendületes, magukkal hozott vidéki energiájuk garantálja a fergeteges koncertélményt. Aki nem hiszi, járjon utána!

Tagok:
Múth Ádám „Ádi” – ének
Katona Bálint „Baka” – ének, hegedű
Lipics Gergely „Geri” – hegedű, vokál
Kozmáry Benedek „Kozma” – gitár, vokál
Jusztin Levente „Lecsó” – brácsa
Balogh András „Bandi” – bőgő
Kerekes Kornél „Keko” – dob

Az együttes a magyar nép- és világzenei színtér kimagasló zenekarainak tagjaiból verbuválódott. A zenekar alapításban – a tagokat összekötő több éves barátság mellett – leginkább az játszott szerepet, hogy mindannyian rajonganak a magyar és modern balkáni zenéért.

Első lemezük a Fonó Budai Zeneház gondozásában jelent meg 2015 szeptemberében. A megjelenés után szinte azonnal, igen erős nemzetközi mezőnyben felkerült a világ legrangosabb világzenei toplistájának, a World Music Charts Europe-nak legjobb albumai közé.

Zenéjükben a népzenei témák és dalok (magyar, szerb, macedón, bolgár, román) stílushűen szólalnak meg, miközben a ritmusszekció modernebb hangzással támasztja alá a gyönyörű dallamokat.

2021 című második lemezükön már saját szerzemények is hallhatóak nem csak népdalfeldolgozások. A magyar nyelvű szövegek többségbe kerültek ezen a lemezen, de a zenében a balkáni vonal is megmaradt természetesen. Ez a lemez is WMCE toplistás lett, 2021. szeptemberében a világ 10. legjobb világzenei albumává választották Berlinben.

Tagok:
Básits Branka – ének
Bede Péter – szaxofon
Deáky Márton – szaxofon, klarinét
Babcsán Bence – szaxofon, klarinét
Varga Kornél – gitár
Boros Attila – basszusgitár
Kertész Ákos – dob

A Fanfara Complexa napjaink egyik legdinamikusabb hangzású, legütőképesebb csapata a hazai nép- és világzenei szcénában. A zenekar a moldvai táncházak világában kezdte működését, ám azóta az ország egyik legkedveltebb balkáni rezesbandájává vált: mind a táncházi mulatságokban, mind a különféle fesztiválok folksátoraiban is az éjszakai bulik rendszeres szereplői. Muzsikájuk elsősorban a történelmi Moldva hangszeres táncdallamait használja, ám céljuk nem a hagyományőrzés, a populáris zenei trendek alól nem tudják és nem is akarják kivonni magukat. Repertoárjuk és technikai tudásuk alapján egy romániai lakodalomban, bálban is megállnák a helyüket, meg is állják időről időre. Játékuk letűnt évtizedek, a kelet-európai rögvalóság eklektikus világába repíti a közönséget. A paneldzsungelek aljában megbúvó füstös kaszinók, a Fekete-Tengeri orvhalászok, moldáv traktoristák, vagy épp direkttermőbor-termesztő, minden hájjal megkent szakszervezeti vezetők mesebeli, de mégis nagyon valós figurákként sorjáznak elő képzeletünkben a három falrepesztő fúvós, a két harmonika, a koboz és a dob dinamikus örömzenéjének hallatára.

Taven Baxtale! – Legyetek szerencsések!

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“
Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések…

A táncszínházi előadás a lehető legkomplexebben mutatja be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet- és észak-európai cigány kultúrára. Megjelenik a kovács-, és drótos mesterség, a teknős cigányok, a sár munkával foglalkozó cigányok, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándor természetének ábrázolása. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.

Az előadásban a Kossuth-díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika mellett Rostás Mihály Mazsi, a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista növendékei, Pálházi Bence Bandája, Canarro Zenekar, Fitos Rozi hangfelvételről Nyakó Júlia, Ferge Elizabeth, Kovács Ferenc, Ifj. Csoóri Sándor Sündi és Fedor Sándor Dimó is közreműködik.

Díszlettervező: Gyenes Szilvia I Jelmeztervező: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas
Dramaturg: Nagy Orsolya I Flamenco táncok: Inhof Katalin I Artista oktató: Kőműves Tibor
Korrepetitor: Lakatos Mónika Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas, Rostás Mihály Mazsi, Balogh Melinda és Szakál Tamás I Ének: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi, Fafka Júlia, Németh Eszter, Szakál Tamás, Szerényi Béla I Zenei szerkesztő: ifj. Csoóri Sándor Sündi, Pálházi Bence és Szakál Tamás I Szcenika és látványterv: Papp Kornél

Rendező-koreográfus:
Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas és
Fitos Dezső a Népművészet Ifjú Mestere, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész